BONDING - avagy a korai kötődésről

A bonding kifejezés az anya és a baba közötti "ragaszkodás", a kötődés kialakulásának folyamatát jelenti. A szülés utáni időszak alkalmas arra, hogy - zavartalan lefolyása esetén - a kettejük közötti korai kötődést természetesen biztosítsa.

A szülés után az anya és az újszülött számára is egy roppant szenzitív időszak következik. Mindketten készek arra, hogy megismerkedjenek egymással, hogy felvegyék egymással a kapcsolatot. A testi és szellemi receptoraik egyaránt egymás jelzéseire vannak kihegyezve, hiszen a babának az anya túlélést, az anyának a gyermek az anyai ösztön tárgyát és beteljesedését jelenti.

A folyamat a természetben állatoknál is megfigyelhető. Fajonként eltérő az az időintervallum, aminek során az újszülött és az anya is éber és egymásra fókuszál. Az embernél ez a szülés utáni körülbelül két órát kitevő időszak az "arany órák" elnevezést is kapta.

Mi is történik ilyenkor?

Egy természetes szülés után az anya háton fekve pihen, a gyermeket a hasán helyezi el. A köldökzsinór elég hosszú, hogy elvágása nélkül felemelje idáig. A gyermek ugyanott pihen, mint a születése előtt, csak most már anyja testén kívül. A megszokott szívdobogást hallja, az anyja illatát érzi, a magzatburok helyett az ölelő karok tartják meg.
A szülés természetes stresszhelyzet, mely az első változás volt a baba életében. Most anyja hasán pihen. Kíváncsi lehet, szemkontaktust keres. Fejét forgatja, cuppog. Lábával rúgó mozdulatokat tesz, így hason fekve tolja magát előre, az anyja mellkasa felé. Az életet jelentő élelem forrását, az anyamellet keresi. Képes rá, hogy önállóan odakússzon és rátapadjon.

Az anya pihen. Nehéz munkán van túl, életet adott. Világra hozta a gyermekét, akit 9 hónapig testében hordozott. Alig várta, hogy megpillantsa, karjában tartsa, szemébe nézzen, megismerje. Hallani szeretné a hangját, megfigyelni minden kis részletében, beszélni hozzá gyöngéden és simogatni. De még időre is szüksége van - s az idő jó esetben nekik dolgozik.
Az anya készen áll a gyermek igényeinek kielégítésére. Gondoskodásra vágyik, hogy anyai ösztönének megfeleljen és gyermekénak életben tartásával a faj fenntartását is biztosítsa.
Az anya teste a baba bőrével érintkezve a gyermek számára megfelelő hőmérsékletet vesz fel. Az anyai szervezet közelében a gyermek légzése is keringése normalizálódik. A bőr-bőr kontaktus serkenti mindkettejükben az oxitocin termelődését. Ennek a "boldogsághormonnak" nagy szerepe van a fájdalomcsillapításban és a ragaszkodás kialakulásában.

A korai kötődés - testileg és lelkileg egyaránt - hozzásegíti a babát az új körülményekhez történő adaptálódáshoz. Az anya a gondoskodás új formáját, a szoptatást felfedezve lezárja a várandósság időszakát. Az új helyzetben is képes gyermekét ellátni, így kompetensnek érzi magát, megerősödik anyai szerepében.
A kapcsolat, mely ebben a különleges időszakban létrejöhet anya és gyermeke között megkönnyíti a későbbi nehézségeket. Az összhang, egymásra figyelés olyan módját tapasztalhatja meg a kettősük, melyre - akár tudatosan, akár a tudattalanul, a biológiai folyamatok szintjén - visszagondolva a megküzdési képességük nő, egymásba vetett bizalmuk erősödik.

Beszámoló

BONDING témakörében képeztem magam...

Március 22-én Budapesten a "Bonding, avagy az első ölelés gyöngéd ereje" címmel hallgattam előadást, valamint az ezzel kapcsolatos műhelymunkán is részt vettem.

Az előadó, Michaela Mrowetz igazán karizmatikus egyéniség: emberi nyitottságával, közvetlenségével és szakmai tudásával egyaránt lenyűgözött. Michaela kötődés specialista, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, törvényszéki szakértő, a Kötődés – a szülés öröme c. könyv egyik szerzője. A magyarhoz nagyon hasonló cseh várandósgondozás és szülészeti ellátás területén, valamint az anyák és gyermekek későbbi pszichiátriai gondozása során tevékenykedik. Célja, hogy a korai kötődés - azaz a bonding - elnyerje méltó szerepét, s minden szülés természetes velejárója legyen.

Az előadás is igen szemléletes volt, s Michaela még majd egy órán keresztül szívesen válaszolt az érdeklődők kérdéseire. Ebben a részben is igen fontos és hasznos tudnivalókkal gazdagodtunk. A műhelymunka már kiscsoportban zajlott, gyakorlatorientáltságának megfelelően.

Öröm volt a várandósgondozás és szüléskísérés sokszínűségét és megannyi oldalát képviselő nőkkel, asszonyokkal együtt lenni. Volt köztünk dúla, csecsemősnővér, kismamajóga-oktató, gyermekgyógyász, szülésznő, szülésfelkészítő, pszichológus...Volt leendő anya és négy gyermeket felnevelt nagymama is...

Szomorú volt hallani a sok esetet,amikor a szülés háborítatlansága ok nélkül csorbát szenvedett, illetve a korai kötődés támogatására törekvés nem valósulhatott meg.
Pozitívum, s igazi remény, hogy egyre többen vannak, vagyunk, akik tudunk a fontosságáról és biztosítani szeretnénk a lehetőségét az anyáknak és a babáknak.

Hamarosan következő blogbejegyzésemből Te is többet megtudhatsz a bonding, azaz a korai kötődés fontosságáról!

Könyvajánló

dr. Büki Andrea: Ölelj át!

Kinek hiszel, ha a gyermek lelki fejlődéséről van szó? Most egy gyermekpszichiáter osztja meg veled könyvében tapasztalatait és hitvallását a gyermeknevelésről. Nem mellesleg maga is gyakorló anya. A könyv elején olvashatsz a kötődő nevelésről, majd megtudhatod, hogy a hordozás, az együttalvás, igény szerinti szoptatás miért jó a babádnak - és miért jó neked! A könyv könnyen érthető, laza stílusban arra biztat, hogy hallgass az ösztöneidre, s reagálj érzékenyen babád jelzéseire.

Koraszülött babák II.

A koraszülött babákról szóló írás II. részét olvashatjátok. A koraszülöttek kis súlya és fejletlensége okozza a születés során és az után fennálló veszélyeztetettséget. A születés maga fokozott munkát és stresszt jelent az éretlen szervezetnek, ezért sok helyen gátmetszést, illetve császármetszést javasolnak világrahozataluknál. A csecsemő születése váratlan, így szervezete nincs felkészülve a kinti világhoz való alkalmazkodásra. A tüdeje éretlen, nem termeli a surfactan nevű anyagot, mely az önálló légzéshez elengedhetetlen - ezért lélegeztetőgépen tartják őket általában. Az éretlen tápcsatorna és kiválasztórendszer nehezen birkózik meg a mesterséges táplálékkal - a legjobb a baba számára az édesanyjuk teje. A koraszülöttet világra hozó anyák teje nehezen indul be, de kutatásuk kimutatták, hogy tejük jelentősen különbözik a normális időre született társaik tejétől., s a koraszülöttek számára szükséges anyagokat a megfelelő mennyiségben tartalmazzák. Érdemes a fejés mellett a szoptatással is próbálkozni. A 26-27. várandóssági héten ugyanis kialakul a szopómozgás, s ezt a magzat már az anyaméhben gyakorolja. Sok javulás várható az újszülött állapotában, ha lehetőség van a kenguru-módszer alkalmazására, azaz az anya bőr-bőr kontaktust alakít ki a függőlegesen mellkasára helyezett csecsemővel. Az idegrendszeri éretlenségre és a gyenge immunrendszerre is jótékony hatással van ez a módszer.

A koraszülöttek esetében így is több napos, hetes, esetleg hónapos kórházi ellátásra kell felkészülni, ami a szülőpárt megviselheti. A baba későbbi fejlődése során a korrigált életkor a mérvadó, azaz a mozgásfejlődés, stb. összehasonlítása az átlaggal ez alapján végezhető el. Kiszámításához a baba valós életkorából ki kell vonni azt az időintervallumot, amennyivel korábban jött a világra. Speciális fejlesztő foglalkoztatásra, tornára szükség lehet. Szövődménymentes koraszülés esetén az utánkövetés, illetve az egyes betegségek esetén megnövekedett kockázat figyelembe vétele fontos a továbbiakban, egészen a gyermek 10-12 éves koráig. Fejlődési rendellenesség és idegrendszeri károsodás nélkül azonban a gyermek kinövi a koraszülöttek jellegzetességeit és utolérheti társait, majd egészségesként élhet.

A szülőknek a váratlan szülési esemény sokkot jelenthet, gyermekük súlyos vagy válságos állapota aggódást szülhet. Fontos a tájékozottság: sok szakmai lehetőség áll rendelkezésre mind a koraszülöttellátás, mind a későbbi fejlesztés területén. A témának már hazánkban is van irodalma, s hasonló élményeket átélt szülők önsegítő csoportjai is elérhetőek. A szülők fájdalmukban, kérdéseikkel nincsenek egyedül: ma Magyarországon minden 10. baba a vártnál korábban érkezik.

Koraszülöttek babák I.

Ma a Koraszülöttek Világnapja van. A koraszülött babákról szóló írás első részét olvashatjátok. A várandósság 37. betöltött hete előtt világra jövő babákat koraszülöttnek tekintjük. Más megítélés alá esnek, de hasonlóan speciális odafigyelés igényelnek az időre, azaz a 40. hét környékén, de kis súllyal - 2500 g alatt - született babák. Magyarországon minden 10., az EU államaiban minden 6., a skandináv országokban jellemzően minden 3-4. anya hozza idő előtt világra gyermekét. A koraszülésnek több oka van. Az anyán kívül álló okok között említhetjük az adott ország gazdasági, társadalmi körülményeit, higiénés helyzetét, az átlagos képzettségi szintet és életszínvonalat. A fő kockázati tényezők között szerepel az alultápláltság, de sok olyan kockázati tényező is van, melyet az anya megelőzhet: ilyen a túlsúly, a dohányzás, cukorbetegség, magas vérnyomás, gondozatlan, elhanyagolt szájhigiéné, nemi és méhen belüli fertőzések, túl fiatal, illetve idős várandós anya. A kis korkülönbséggel születő testvérek esetében a méh regenerálódására jutó kevesebb idő, többes terhességnél az anyai szervezetet érő túlzott megterhelés jelenthet kockázatot.

A koraszülöttek speciális ellátást igényelnek, melyet a koraszülött intenzív osztállyal (PIC) rendelkező kórházak biztosítanak. Magyarországon évente átlagosan 8000 baba születik koraszülöttként, közülük - állapotuktól függően - körülbelül 5000 kerül ilyen szakellátásba. A koraszülött babák életben tartása népegészségügyi probléma, s komoly gazdasági tétel. A cél itt is a megelőzés, azonban világviszonylatban ellenkező irányú tendencia figyelhető meg: a koraszülések száma emelkedik. A 28. várandóssági hét betöltése előtt megszületett kisbabák túlélési esélye nagyban függ az anyaországuk egészségügyi-gazdasági helyzetétől: a 3. világ országaiban a halálozási mutatóik a 90%-ot is elérik, míg szerencsésebb társaiknak csak 10%-a nem megmenthető.

Rekorderként egy 22. hétre, 380 g születési súllyal született kisbabát tartanak számon, akit sikerült életben tartani. A koraszülött gyermekek életben tartása, illetve elengedése, azaz kezelésüknek elutasítása azonban etikai kérdéseket is felvet.

Könyvajánló

Sheila Kitzinger: Miért sír a baba?

A kórházból hazajövet talán ez volt az első könyv, amit a kezembe fogtam... A címben is szereplő "Miért sír?" kérdést minden anya újra és újra felteszi magának, hiszen a csecsemő sírásával azt kommunikálja: törődj velem, segíts nekem! A baba igényeinek megfejtéséhez, a megfelelő válasz megtalálásához ad segítséget ez a könyv. Nem kioktat, hanem megnyugtat, hiszen a gyermeksírás sok okból táplálkozhat, s ezek felismerése még a rutinos, többgyermekes anyának is kihívást jelenthet. Én az életből vett, találó példákat szerettem benne a legjobban: általuk rádöbbentem, hogy nem csak az én gyermekem sír, s a baba sírása nem egyenlő az anyai képességeim megkérdőjelezésével - hanem jelzés, kérés a babámtól azért, hogy segítsek jobban érezni magát az új körülmények között, ahová születése után érkezett.

Őssejt-tárolás, köldökzsinórvér-vétel

Sok kismama és babát váró pár dilemmája, hogy levetessék-e a megszületett baba köldökzsinórvérét. Az őssejtterápia rohamosan fejlődő gyógyászati ágazat, ahol időről időre újabb és újabb lehetőségekről hallani.
Minden szülő szeretné biztosítani gyermekének a hosszú, boldog életet - s amit ennek zálogának tart: az egészséget.

Igyekeztem összegyűjteni a legfontosabb információkat az őssejt-tárolásról:
Az őssejt olyan differenciálatlan sejt, melyből elvileg a test bármely szövete előállítható mesterséges körülmények között. Képes osztódni, így szövetek, sejtek pótlására, sérült vagy génhibás sejtek helyére lépve is felhasználják.
Alapvetően három eredetű őssejteket ismerünk. A megtermékenyített petesejtből kialakuló embriókezdemény őssejteket tartalmaz, ebből differenciálódnak a magzati fejlődés során a különböző szövetek, szervek, szervrendszerek. A gyermeki és a felnőtt szerevezetben a vérben és a csonthártyában találhatóak őssejtek. A harmadik típusú őssejtet a köldökzsinórban található vér és a köldökzsinór szövetei tartalmazzák.
A köldökzsinórból a vért a baba megszületése után, a szülés helyszínén veszik le. Szerencsés esetben a szülést kísérő szakember megvárja, míg a köldökzsinór megszűnik lüktetni, s utána  köti el és vágja át a csecsemőt az anyjával összekötő utolsó szervi kapcsot. A köldökzsinórvér levételére ez után, de még a vér megalvadása előtt kell sort keríteni. Körülbelül 75 ml vér nyerhető ki a zsinórból, az ebben előforduló őssejtek száma azonban egy felnőtt kezelésére nem alkalmas. A köldökzsinórvér-őssejtek vérrel kapcsolatos megbetegedések és genetikai rendellenességek kezelésére, míg a köldökzsinór szöveteiből származó őssejtek a csont-, porc- vagy kötőszövet pótlására használhatóak.
Az őssejtek felhasználása azonban korlátokba ütközhet. A gazdaszervezeten kívül a testvéreknél és esetleg szülőknél használható fel. Az autológ, azaz saját őssejtekkel történő terápia ritka, mivel az őssejtek is magukban hordozzák a hibás gént, a betegséget. A lenyert őssejtek mennyisége egy körülbelül 5 éves gyermek számára elegendő. Az őssejteket fagyasztva tárolják, a "legidősebbek" jelenleg 40 évesek. Még nem áll rendelkezésre elég tapasztalat arról, hogy a fagyasztásnak milyen hatásai vannak a sejtekre. Az őssejt-terápia csak bizonyos betegségek esetében alkalmazható, s jellemzően ott sem ez az egyetlen gyógymód.
Hasznos a köldökzsinórvér levetetése, amennyiben a köldökzsinórvért adományozó gyermeknek daganatos  vagy genetikai betegséggel küzdő nagyobb testvére van, mivel nála hatásos lehet a terápia. Azonban a közösségi őssejtbankokból kérhető adományozott őssejt is erre a célra.

Magyarországon sajnos közösségi őssejtbank nem működik, hazánkban az adományozott és a családi felhasználásra szánt köldökzsinórvért is a privát vérbankok őrzik.

Arany órák szülés után

A szülést követő 1-2 órát a szakirodalom "arany órák" elnevezéssel tartja számon, mivel ez az időszak az anya és a baba számára is igen értékes.
A szülést követő időszak fontosságára már Konrad Lorenz is felhívta a figyelmet. Etológusként nyári ludakat vizsgált. Megfigyelte, hogy a tojásból kikelő kismadarak az első mozgó dolgot fogják követni, így például a kutató csizmáját. Kimutatta, hogy minden fajra jellemző egy kritikus periódus, amikor a faj egyedei roppant fogékonyak bizonyos ingerekre.
A gyermekek esetében a szülés utáni két órára jellemző a csecsemők aktív figyelme, élénksége.
A köldökzsinór elvágásáig biológiai egység áll fenn az anya és gyermeke között. A köldökzsinór elkötése után - mely jó esetben a pulzálás megszűnését követi - összetartozásukat a szoros testkontaktus, az egymásnak válaszoló hangocskák, illetve a szaglás és látás alapján tartják fenn.
Ideális esetben a baba még magzatmázasan édesanyja hasára kerül.
A bőrkontaktus fontosságára már a kenguru-módszer kidolgozói is felhívták a figyelmet. A Kangaroo Mother Care (KMC) legfontosabb összetevője a bőrkontaktus. Ha valamilyen okból  - például császármetszés esetén - ez az édesanyával nem valósulhat meg, akkor az édesapa mellkasára helyezik az újszülöttet (szőrkontaktus).
A testek minél nagyobb felületen történő érintkezése a gyermek túlélése miatt vált fontossá az evolúció során. Az édesanya hormonális szabályozórendszere a gyermek testhőmérsékletéhez igazodik, vagyis alacsony testhőmérsékletű babát az anyjára helyezve az anyai bőr a kicsit felmelegíti, míg a túlmelegedett babát hűti. A bőrkontaktus elősegíti a hormonális változások szinkronizálását is.
Az újszülött légzése, keringése, sőt még vércukorszintje is normalizálódik az anya hasán pihenve. Az anyai test baktériumaival is ekkor találkozik először, azok "beoltják" a gyermeket.

Az újszülött csecsemők roppant fogékonyak. Cuppognak, szopó mozgást végeznek. A legtöbb újszülött anyja hasáról képes a mellekig elkúszni. Fejüket a mellbimbó felé fordítják, szopni próbálnak. Nyitottak a kapcsolatfelvételre, a szemkontaktust keresik. A szülők becéző szavaira, a várandósság idejéről ismert hangokra, dalokra a síró csecsemők általában megnyugszanak, figyelemmel vagy hangadással válaszolnak.
Az édesanya és az apa számára a megismerés időszaka ez. Megérkezett: látható, hallható, megsimogatható az eddig ismeretlen gyermek.
Az anya hormonháztartása biztosítja, hogy a szülés után is éber legyen, gyermekéről gondoskodjon. Az előtej a legtöbb esetben már készen áll, hogy a gyermek első, fontos táplálékául szolgáljon. Az arany órák alatt megkezdett szoptatás nagyban hozzájárul a későbbi szoptatás sikeréhez.
Az újszülöttek rácsodálkoznak a világra - fontos, hogy az első benyomásuk elfogadó, megértő, befogadó világból érkezzen. Lehetőleg az első két órát a szülők töltsék a csecsemővel, s igyekezzenek számára ezt biztosítani!

Igény szerinti szoptatás

Az igény szerinti szoptatás során az édesanya a gyermeket akkor helyezi mellére, mikor azt a baba igényli.
Tehát az elterjedt 3 óránkénti szoptatási időt nem várja ki, akár fél-egy órával az előző szoptatás után is megszoptatja a kisbabát, ha az kéri. Nem a naponta előírt szoptatások számához (naponta általában 8x), s nem a javasolt szoptatási mennyiséghez (életkoronként változó, milliliterben vagy grammban adják meg) igazodik. Az igény szerinti szoptatás az éjszakai gondoskodás része is, így nem kompatibilis az olyan elterjedt nézetekkel, mint pl. a csecsemőknek X hónapos, ill. Y kg-os korukban már át kell aludniuk az éjszakát.

Az újszülött, s a kisgyermek is kb. egy éves koráig nem tud különbséget tenni az anya és saját teste között. Nem érzi, érti még énhatárait. Gondolj csak bele: Magzati korában a tápanyagellátása a köldökzsinóron keresztül folyamatos, állandó volt. Éhséget nem érzett. Megszületett egy különleges, ám idegen világba, minden megváltozott körülötte. A legmegnyugtatóbb számára az édesanya közelsége, mert az anyai szív dobogását, az anya illatát, bélmozgásainak hangjait ismeri már.
A szopás képessége ösztönös, a legtöbb újszülött keresi a mellbimbót.

A csecsemő gyakori mellre tétele a szülés utáni napokban csökkenti a besárgulás esélyét, elősegíti és fenntartja a tejtermelést, s nem utolsó sorban megnyugtatja a kicsit. Az anyatej, különösen az előtej (kolosztrum) a gyermek bélrendszerébe megfelelő bacilusokat juttatva segíti az immunrendszer működését.

A szoptatás a kereslet-kínálat elve szerint működik.
Minél többet van mellen egy csecsemő, minél többet szopik, annál több tej termelődik. Az anyai szervezet a szopizást tejtermelés-serkentő ingernek értelmezi, s több tejet termel, hogy az utód ne maradjon éhes.
Nem helyes tehát a cumi használata, mivel annak szopása a gyermekben anélkül vált ki elégedettség-érzetet, hogy a gyermek élelemhez, az anyai szervezet pedig tejtermelés-serkentő stimulációhoz jutna. Sok kisgyermek azért szorul tápszer-kiegészítésre, mert a cumizás által elnyomott éhségérzet csak akkor jut az anya tudomására, amikor már nincs a gyermek számára elegendő mennyiségű tej.
Az éjszakai szoptatás során emelkedik az anya vérében a prolaktin nevű hormon koncentrációja. Ez a hormon tejtermelést-serkentő, így az éjszakai szoptatásnak fontos szerepe van a tejmennyiség fenntartásában és növelésében. A prolaktin ezen kívül felelős a női nemi ciklus szabályozásáért - megfigyelhető, hogy az igény szerint, éjszaka is szoptató anyák menstruációja a szülés után később tér vissza. A hormon álmosító, nyugtató hatása is ismeretes - ennek köszönhető, hogy a szoptató anyák sokszor a csecsemővel együtt álomba szenderülnek.

A kisgyermek igényei egyediek, hiszen minden kisgyermek más. Normál időre, átlagos súllyal és egészségesen született újszülött esetében nem kell a gyermeket szoptatás előtt és után mérni. A csecsemő nem feltétlenül éhes ugyanannyira minden alkalommal, amikor enni kér - ahogyan a mi étvágyunkat is rengeteg minden befolyásolja, így az a nap folyamán változik.
Az egészséges újszülött éhségét sírással jelzi, s egy idő után az éhségérzethez sajátos sírás-hang is társulhat.
Az igény szerint szoptatott csecsemő hamarosan  kialakít egy szoptatási rendet, ami persze növekedése során időről időre változik. Növekedési ugrásnál, illetve a mozgásfejlődés egyes fázisaiban jelentősen megnőhet a szoptatások száma. A gyermek így készteti az anyai szervezetet több tej termelésére, hogy az a kicsi megnövekedett igényét ki tudja elégíteni.

A szoptatás azonban nem egyszerűen a gyermek táplálása. Az anya-gyermek kapcsolat fontos eleme, mely az anya részéről sok odaadást, önfeláldozást, figyelmet igényel.

A szülővel, világgal való kommunikációt tanulja a gyermek, s önképét is alakítja az első években. Fontos, hogy éhségérzetére az anyától milyen reakciót kap, milyen érzésekkel fordul az anya gyermeke felé. A szoptatások során kiemelt jelentősége van az intimitás, bizalom kialakításának.
Az anyai figyelem, odaadás idővel megtérül!

Minek nevezzelek?

Talán a névválasztás az, ami a szülőpárt már attól a perctől foglalkoztatja, hogy tudnak a kis jövevény érkezéséről. Vannak, akik már a gyermekvállalás előtt tervezgetik a neveket, mások az utolsó pillanatra bízzák a döntést, s több nevet tartanak talonban....
Máig hagyománya van a generációkon keresztül öröklődő keresztneveknek, így a lányok anyukájuk, a fiúk apukájuk nevét kaphatják. Sok konzervatívnak tűnő név marad így "forgalomban": ilyen például a Péter, Gergő, László, Tamás, Zoltán, István, János a lányoknál pedig a Mária, Erzsébet, Katalin, Ilona, Anna, Nóra, Viktória, Zsófia, Eszter.

Viszonylag új, ám egyre népszerűbb szokás a gyermeknek két utónevet adni. Így a szülőknek lehetőségük van a családban öröklődő hagyományos mellé egy modernebb, eredetibb hangzásút is választani.
Pár éve elterjedőben vannak hazánkban az ősmagyar eredetű utónevek, például a Levente, Zsombor, Botond, Zalán, Csongor, Bendegúz, Zétény és Boglárka, Bíborka, Csenge, Emese, Kincső, Zselyke.

A legtöbb nő már kislányként ábrándozik a gyermekének adható nevekről, s később, felnőttként már a férfiaknak is van kedvencük. Sokat számít a családban való előforduláson kívül, hogy az adott névvel milyen személyiségű embereket ismerünk. Másik fontos szempont, hogy a keresztnév a vezetéknévhez passzoljon: dallamos, ne túl hosszú, s ne túl rövid legyen. Sok család a vallása alapján választ hagyományos, keresztény eredetű utónevet. Ilyen például a János, József, Péter, Márk, Benedek és a lányoknál a Mária, Sára, Anna.
Egyes esetekben a várandósság során olyan nevek is felvetődnek, majd lesznek "befutók", amikre korábban sem az édesanya, sem az édesapa nem gondolt - ilyenkor igaz lehet, hogy a pocaklakó önálló egyéniség, s ő választ.

A leggyakoribb utónevek statisztikájához kattints ide.
A gyermek nevét egyes kórházakban rögtön világrajövetele után be kell diktálni, majd a születési dátummal együtt a gyermek karszalagrája kerül. Máshol a névválasztásra a szülő nőnek a kórházból való távozásig van lehetősége, s az anyakönyvezőnek kell megadnia.

Gyermekágyas napok

A szülés után az édesanyának pihenésre, nyugalomra, s maximális támogatásra van szüksége, hogy idejét és figyelmét a megszületett jövevényre fordíthassa. Éppen ezért érdemes a gyermekágyas napokra jó szervezéssel felkészülni.

Kórházi szülés esetén az édesanya a kórház szabályaihoz és lehetőségeihez kötött. A legtöbb helyen választható a rooming-in rendszer, azaz az anya a nap 24 órájában együtt lehet az újszülöttel.
(Ennek előnyeiről és az arany óráról később olvashatsz részletesen is!)
A kisbaba ellátása éppen elég feladat az első napokban. Gondoskodj arról, hogy a lehető legtöbbet pihenhess.

Kórháztól függően érdemes lehet hideg élelmiszert, illetve kész ételeket is vinni, vagy frissen hozatni naponta a rokonokkal, hogy erődet mielőbb visszanyerd. A látogatási rend is mindenhol más: van, ahol nagycsalád veszi körül az újszülöttet, míg máshol a csecsemőosztályra és a gyermekágyas részlegre is tilos bemennie látogatóknak. Ilyenkor az anya viheti ki az újszülöttet a látogatásra kialakított helységekbe.  Ezeket a szülés előtt a szülőszobalátogatás alkalmával tisztázhatod, a látogatóknak elmondhatod. Jó ötlet még a szülés előtt tisztázni, hogy az édesanya kikkel akar találkozni az első napokban. Lehet, hogy fáradtan, kimerülten elég, ha a szűk család keres fel. Ha nem az első babád születik, akkor gondolni kell a kistestvért váró, s anyát hiányoló nagyobb gyerekre is. Nem jó, ha túl sok időt töltesz függőleges helyzetben, ácsorogva vagy beszélgetve, hiszen így a gátizmokat terheled, s a méh regenerálódását sem segíted.
Hazatérve is szükséged lehet segítségre. Számolj vele, hogy az első napokban felkeres a gyermekorvos és a védőnő is. A látogatókat érdemes ennek alapján beosztani. Így maradhat idő a gyermekeddel való összehangolódásra, ismerkedésre, a történtek feldolgozására, s pihenésre is.

Szoptatás - hogyan kezdjük el?

A szoptatás sikere sokszor azon múlik, hogy az édesanya rendelkezik-e a megfelelő információkkal. Érdemes ezért a szoptatással is foglalkoznia a várandós anyukának a szülés előtt.

Sok várandós nő tapasztalja, hogy már a szülés előtt is ürül a melléből tej. Ez a későbbiekben nem garantálja azonban a szoptatás sikerét, így azoknak sem kell nyugtalankodniuk, akik ezt nem észlelik.

Az újszülött és az édesanya számára is az a legjobb, ha a csecsemő rögtön a világrajövetele után, még magzatmázasan az édesanya hasára, mellkasára kerül. Itt érzi az anyukája ismerős szívdobogását, s megismeri illatát. A mellbimbó sötét színe és jellegzetes szaga a kisbaba veleszületett szopási reflexét erősíti. Sok újszülött képes az anyamellet megtalálni, de egyeseknek kis segítség szükséges. Az ekkor ürülő előtej, azaz kolosztrum zsírdús, tápanyagban gazdag táplálék. Színe általában éppen ezért sárgás, vagy sűrű fehér. Minden cseppje értékes a csecsemő számára, mivel magas koncentrációban tartalmazza a szükséges tápanyagokat. Kis mennyiségével is jóllakik a tágulékony, ám icipici gyomorral rendelkező újszülött.

Az újszülött sokszor édesanyja mellén nézelődni kezd. Az anyuka szemének és mellének távolsága éppen az a táv (25-30 cm), amiben a világrajövetelét követően a legtöbb kisbaba éles képet lát. A nagy munkába belefáradva el is bóbiskolhat anyukája mellén.
Helyes, ha a csecsemőt minél gyakrabban mellre tesszük. Érdemes minden alkalommal, amikor újszülöttünk fent van és sír megkínálni az anyatejjel. Sokszor korrigálni kell a szopási technikán, s az anyának is ki kell tapasztalnia, melyik tartás, testhelyzet esik neki jól. Az első napok a próbálkozásról és összeszokásról szólnak.

A kolosztrum természetes székletlazító hatású, így segíti a  mekónium (sötét, ragacsos állagú magzati széklet) kiürülését a baba beleiből. A szoptatott csecsemők ritkábban sárgulnak be, s a mellbimbó ingerlése a méh összehúzódását, így az anya regenerációját segíti. 
A tejbelövellés a szülés utáni 2-4. napon következik be. Ekkor a mellek hirtelen megnőnek, megkeményednek, a tejcsatornák tejjel telítődnek. Ilyenkor is érdemes gyakran szoptatni, mivel ez a tejcsatornák kiürülését segíti, s a tejtermelés fenntartására ösztönzi a szervezetet.
A tejtermelés a kereslet-kínálat elve szerint működik. Minél többet szopik egy csecsemő, annál több tej termelődik az anyai szervezetben. A természet így gondoskodik az utód ellátásáról. A folyamatot az igény szerinti mellretétel és szoptatás támogatja.
A csecsemők igénye eltérő. Figyeljünk a kisbabánk jelzéseire, szánjunk időt a szoptatásra! Nem rontjuk el, ha minden sírásnál a cicivel kínáljuk, csupán esélyt adunk neki, hogy kielégítse szükségletét. Az aluszékony vagy kisebb súllyal született újszülötteket 2-3 óránként masszírozással, simogatással keltegessük, s kínáljuk meg anyatejjel!

A szoptatás nem csak a csecsemő, hanem az édesanya egészsége szempontjából is nagyon fontos. A szoptatós anyáknál kisebb az előfordulási aránya  a későbbiekben a csontritkulásnak, vérszegénységnek, petefészek-, méh- és emlőráknak. A kisbabáknál pedig csökkenti az allergia, a középfülgyulladás, valamint az emésztéssel kapcsolatos megbetegedések kialakulásának esélyét.