Koraszülött babák II.

A koraszülött babákról szóló írás II. részét olvashatjátok. A koraszülöttek kis súlya és fejletlensége okozza a születés során és az után fennálló veszélyeztetettséget. A születés maga fokozott munkát és stresszt jelent az éretlen szervezetnek, ezért sok helyen gátmetszést, illetve császármetszést javasolnak világrahozataluknál. A csecsemő születése váratlan, így szervezete nincs felkészülve a kinti világhoz való alkalmazkodásra. A tüdeje éretlen, nem termeli a surfactan nevű anyagot, mely az önálló légzéshez elengedhetetlen - ezért lélegeztetőgépen tartják őket általában. Az éretlen tápcsatorna és kiválasztórendszer nehezen birkózik meg a mesterséges táplálékkal - a legjobb a baba számára az édesanyjuk teje. A koraszülöttet világra hozó anyák teje nehezen indul be, de kutatásuk kimutatták, hogy tejük jelentősen különbözik a normális időre született társaik tejétől., s a koraszülöttek számára szükséges anyagokat a megfelelő mennyiségben tartalmazzák. Érdemes a fejés mellett a szoptatással is próbálkozni. A 26-27. várandóssági héten ugyanis kialakul a szopómozgás, s ezt a magzat már az anyaméhben gyakorolja. Sok javulás várható az újszülött állapotában, ha lehetőség van a kenguru-módszer alkalmazására, azaz az anya bőr-bőr kontaktust alakít ki a függőlegesen mellkasára helyezett csecsemővel. Az idegrendszeri éretlenségre és a gyenge immunrendszerre is jótékony hatással van ez a módszer.

A koraszülöttek esetében így is több napos, hetes, esetleg hónapos kórházi ellátásra kell felkészülni, ami a szülőpárt megviselheti. A baba későbbi fejlődése során a korrigált életkor a mérvadó, azaz a mozgásfejlődés, stb. összehasonlítása az átlaggal ez alapján végezhető el. Kiszámításához a baba valós életkorából ki kell vonni azt az időintervallumot, amennyivel korábban jött a világra. Speciális fejlesztő foglalkoztatásra, tornára szükség lehet. Szövődménymentes koraszülés esetén az utánkövetés, illetve az egyes betegségek esetén megnövekedett kockázat figyelembe vétele fontos a továbbiakban, egészen a gyermek 10-12 éves koráig. Fejlődési rendellenesség és idegrendszeri károsodás nélkül azonban a gyermek kinövi a koraszülöttek jellegzetességeit és utolérheti társait, majd egészségesként élhet.

A szülőknek a váratlan szülési esemény sokkot jelenthet, gyermekük súlyos vagy válságos állapota aggódást szülhet. Fontos a tájékozottság: sok szakmai lehetőség áll rendelkezésre mind a koraszülöttellátás, mind a későbbi fejlesztés területén. A témának már hazánkban is van irodalma, s hasonló élményeket átélt szülők önsegítő csoportjai is elérhetőek. A szülők fájdalmukban, kérdéseikkel nincsenek egyedül: ma Magyarországon minden 10. baba a vártnál korábban érkezik.

Koraszülöttek babák I.

Ma a Koraszülöttek Világnapja van. A koraszülött babákról szóló írás első részét olvashatjátok. A várandósság 37. betöltött hete előtt világra jövő babákat koraszülöttnek tekintjük. Más megítélés alá esnek, de hasonlóan speciális odafigyelés igényelnek az időre, azaz a 40. hét környékén, de kis súllyal - 2500 g alatt - született babák. Magyarországon minden 10., az EU államaiban minden 6., a skandináv országokban jellemzően minden 3-4. anya hozza idő előtt világra gyermekét. A koraszülésnek több oka van. Az anyán kívül álló okok között említhetjük az adott ország gazdasági, társadalmi körülményeit, higiénés helyzetét, az átlagos képzettségi szintet és életszínvonalat. A fő kockázati tényezők között szerepel az alultápláltság, de sok olyan kockázati tényező is van, melyet az anya megelőzhet: ilyen a túlsúly, a dohányzás, cukorbetegség, magas vérnyomás, gondozatlan, elhanyagolt szájhigiéné, nemi és méhen belüli fertőzések, túl fiatal, illetve idős várandós anya. A kis korkülönbséggel születő testvérek esetében a méh regenerálódására jutó kevesebb idő, többes terhességnél az anyai szervezetet érő túlzott megterhelés jelenthet kockázatot.

A koraszülöttek speciális ellátást igényelnek, melyet a koraszülött intenzív osztállyal (PIC) rendelkező kórházak biztosítanak. Magyarországon évente átlagosan 8000 baba születik koraszülöttként, közülük - állapotuktól függően - körülbelül 5000 kerül ilyen szakellátásba. A koraszülött babák életben tartása népegészségügyi probléma, s komoly gazdasági tétel. A cél itt is a megelőzés, azonban világviszonylatban ellenkező irányú tendencia figyelhető meg: a koraszülések száma emelkedik. A 28. várandóssági hét betöltése előtt megszületett kisbabák túlélési esélye nagyban függ az anyaországuk egészségügyi-gazdasági helyzetétől: a 3. világ országaiban a halálozási mutatóik a 90%-ot is elérik, míg szerencsésebb társaiknak csak 10%-a nem megmenthető.

Rekorderként egy 22. hétre, 380 g születési súllyal született kisbabát tartanak számon, akit sikerült életben tartani. A koraszülött gyermekek életben tartása, illetve elengedése, azaz kezelésüknek elutasítása azonban etikai kérdéseket is felvet.