Koraszülött babák II.

A koraszülött babákról szóló írás II. részét olvashatjátok. A koraszülöttek kis súlya és fejletlensége okozza a születés során és az után fennálló veszélyeztetettséget. A születés maga fokozott munkát és stresszt jelent az éretlen szervezetnek, ezért sok helyen gátmetszést, illetve császármetszést javasolnak világrahozataluknál. A csecsemő születése váratlan, így szervezete nincs felkészülve a kinti világhoz való alkalmazkodásra. A tüdeje éretlen, nem termeli a surfactan nevű anyagot, mely az önálló légzéshez elengedhetetlen - ezért lélegeztetőgépen tartják őket általában. Az éretlen tápcsatorna és kiválasztórendszer nehezen birkózik meg a mesterséges táplálékkal - a legjobb a baba számára az édesanyjuk teje. A koraszülöttet világra hozó anyák teje nehezen indul be, de kutatásuk kimutatták, hogy tejük jelentősen különbözik a normális időre született társaik tejétől., s a koraszülöttek számára szükséges anyagokat a megfelelő mennyiségben tartalmazzák. Érdemes a fejés mellett a szoptatással is próbálkozni. A 26-27. várandóssági héten ugyanis kialakul a szopómozgás, s ezt a magzat már az anyaméhben gyakorolja. Sok javulás várható az újszülött állapotában, ha lehetőség van a kenguru-módszer alkalmazására, azaz az anya bőr-bőr kontaktust alakít ki a függőlegesen mellkasára helyezett csecsemővel. Az idegrendszeri éretlenségre és a gyenge immunrendszerre is jótékony hatással van ez a módszer.

A koraszülöttek esetében így is több napos, hetes, esetleg hónapos kórházi ellátásra kell felkészülni, ami a szülőpárt megviselheti. A baba későbbi fejlődése során a korrigált életkor a mérvadó, azaz a mozgásfejlődés, stb. összehasonlítása az átlaggal ez alapján végezhető el. Kiszámításához a baba valós életkorából ki kell vonni azt az időintervallumot, amennyivel korábban jött a világra. Speciális fejlesztő foglalkoztatásra, tornára szükség lehet. Szövődménymentes koraszülés esetén az utánkövetés, illetve az egyes betegségek esetén megnövekedett kockázat figyelembe vétele fontos a továbbiakban, egészen a gyermek 10-12 éves koráig. Fejlődési rendellenesség és idegrendszeri károsodás nélkül azonban a gyermek kinövi a koraszülöttek jellegzetességeit és utolérheti társait, majd egészségesként élhet.

A szülőknek a váratlan szülési esemény sokkot jelenthet, gyermekük súlyos vagy válságos állapota aggódást szülhet. Fontos a tájékozottság: sok szakmai lehetőség áll rendelkezésre mind a koraszülöttellátás, mind a későbbi fejlesztés területén. A témának már hazánkban is van irodalma, s hasonló élményeket átélt szülők önsegítő csoportjai is elérhetőek. A szülők fájdalmukban, kérdéseikkel nincsenek egyedül: ma Magyarországon minden 10. baba a vártnál korábban érkezik.

Koraszülöttek babák I.

Ma a Koraszülöttek Világnapja van. A koraszülött babákról szóló írás első részét olvashatjátok. A várandósság 37. betöltött hete előtt világra jövő babákat koraszülöttnek tekintjük. Más megítélés alá esnek, de hasonlóan speciális odafigyelés igényelnek az időre, azaz a 40. hét környékén, de kis súllyal - 2500 g alatt - született babák. Magyarországon minden 10., az EU államaiban minden 6., a skandináv országokban jellemzően minden 3-4. anya hozza idő előtt világra gyermekét. A koraszülésnek több oka van. Az anyán kívül álló okok között említhetjük az adott ország gazdasági, társadalmi körülményeit, higiénés helyzetét, az átlagos képzettségi szintet és életszínvonalat. A fő kockázati tényezők között szerepel az alultápláltság, de sok olyan kockázati tényező is van, melyet az anya megelőzhet: ilyen a túlsúly, a dohányzás, cukorbetegség, magas vérnyomás, gondozatlan, elhanyagolt szájhigiéné, nemi és méhen belüli fertőzések, túl fiatal, illetve idős várandós anya. A kis korkülönbséggel születő testvérek esetében a méh regenerálódására jutó kevesebb idő, többes terhességnél az anyai szervezetet érő túlzott megterhelés jelenthet kockázatot.

A koraszülöttek speciális ellátást igényelnek, melyet a koraszülött intenzív osztállyal (PIC) rendelkező kórházak biztosítanak. Magyarországon évente átlagosan 8000 baba születik koraszülöttként, közülük - állapotuktól függően - körülbelül 5000 kerül ilyen szakellátásba. A koraszülött babák életben tartása népegészségügyi probléma, s komoly gazdasági tétel. A cél itt is a megelőzés, azonban világviszonylatban ellenkező irányú tendencia figyelhető meg: a koraszülések száma emelkedik. A 28. várandóssági hét betöltése előtt megszületett kisbabák túlélési esélye nagyban függ az anyaországuk egészségügyi-gazdasági helyzetétől: a 3. világ országaiban a halálozási mutatóik a 90%-ot is elérik, míg szerencsésebb társaiknak csak 10%-a nem megmenthető.

Rekorderként egy 22. hétre, 380 g születési súllyal született kisbabát tartanak számon, akit sikerült életben tartani. A koraszülött gyermekek életben tartása, illetve elengedése, azaz kezelésüknek elutasítása azonban etikai kérdéseket is felvet.

"Mikorra vagy kiírva?" II.

A születési dátum kiszámítása az első várandósságnál sem egyszerű - ahogy azt a korábbi bejegyzésben olvashatod.
Még bizonytalanabb azonban a második vagy többedik kisbaba születési ideje. Sok esetben az édesanya havi vérzése nem tért vissza, vagy ciklusa rendszertelen a fogantatás időpontjában. Különösen így van ez, ha az anyuka még szoptat. Ilyenkor a jelentkező rosszullétek, fokozott fáradtság, mellfeszülés hívhatják fel a figyelmet az újbóli gyermekáldásra. Az is előfordul, hogy a nagyobb gyermek a kistestvér fogantatása után elutasítja az mellett, a tej megváltozott összetétele, íze miatt nem hajlandó tovább szopni.
Ezekben az esetekben az édesanyák általában a 6-8. terhességi héten jelentkeznek a nőgyógyásznál, mivel a tünetek ekkorra érezhetőek. Az orvosok a kis embrió ultrahangos méretei alapján becsülik meg a várandósság korát, s ez alapján számítják ki a várható születési dátumot.

Fontos tudni azonban, hogy a zigóta fejlődése csak körülbelül a 7. hétig azonos minden gyermek esetében - utána már jelentkeznek az egyéni eltérések. Így a kisbaba méretei alapján becsült születési idő csak irányadónak tekinthető.

"Mikorra vagy kiírva?"

Talán ez az a mondat, amit a várandósság során a legtöbbet hall a kismama. A szülés várható időpontja mindenkit érdekel!

Elterjedt felfogás, hogy a várandósság 40 hetes, s a szülés időpontját korongnaptár segítségével, az utolsó menstruációhoz viszonyítva határozzák meg.
Valójában azonban az utolsó menstruáció elmaradásakor, szabályos ciklus esetén az embrió már 2 hetes. Egyes kutatások alapján pedig arra lehet következtetni, hogy az emberi várandósság ideje növekszik: manapság kicsivel több, mint 40 hét - amit a XIX. század elején határoztak meg.

A normál terminus - azaz a szülés várható időpontja - tehát tág határok között mozog.
Általános felfogás, hogy a 38. hét betöltése előtt koraszülésről, a 41. hét betöltése után pedig túlhordásról beszélünk. Éppen ezért sok kórház protokollja előbbinél a kötelező gátmetszést, utóbbinál pedig a szülés megindítását írja elő.

Természetes, ha a szülés a kiírt dátumtól plusz-mínusz 10 nap, ill 2 hét eltéréssel történik meg.
A terminus elmúltával terminustúllépésről beszélünk, ami a kevésbé medikalizált szülészeti gyakorlatban mindennapos. A valódi túlhordás, mely a méhlepény elöregedésével jár, s a babát veszélyezteti valójában ritka jelenség.

A kisbabák tudják, mikor kell megszületniük. Nem ritka, hogy "koraszüléssel" jön világra teljesen érett, egészséges, jó súlyú gyermek, vagy hogy születésével a baba megvárja a ház felújításának végét, apa hazaérkezését, anya vizsgáit, stb.
Bízz a babádban és megérzéseidben, közös, jó együttműködésetekben!

Érdekesség, hogy a csecsemők mindössze 3-7%-a születik meg a kiszámított napon. A szülés elkezdődésének okát pedig eddig még nem sikerült teljes mértékben feltárni; az anya és a gyermek testi-lelki folyamatainak összehangolt játéka indítja be a szülést.