A vajúdás kezdete

"Tudni fogom, hogy ez már az?" - kérdezik sokszor a várandósok.
"Honnan tudom, hogy jóslófájás, vagy már vajúdás?" - vetődik fel a dilemma...

Hogy is kezdődik el a szülés?

Érdekes, de a kutatók máig nem tudják biztosan a választ a kérdésre. A baba és az anya szervezetének, hormonjainak összjátéka, s lelki tényezők egyaránt befolyásolják, mikor indul meg a szülés. Azt is megfigyelték, hogy telihold idején, esős, nagy páratartalmú napokon több vajúdás indul, mint egyébként.
Meglepő, de csak a csecsemők 3-7%-a születik a kiírt napon.

A vajúdást - a filmes bemutatásával ellentétben - fokozatosan jelentkező, egyértelmű jelek előzik meg.
Ezekből az először és többedszer szülők is tudhatják, hogy hamarosan elérkezik a szülés ideje.

Igen korai jel a baba "leszállása", azaz beilleszkedése a medencebemenetbe. Ez körülbelül 1 hónappal, két héttel előzi meg a szülést, s külső szemlélő által is látható: az anya hasa lejjebb kerekedik, alul domborodik. A várandós a gyomorégés megszűnését, könnyebb légzést, viszont (még) gyakoribb vizelési ingert tapasztalhat.
A nyákdugó távozása is a korai jelek közé sorolható. Azt jelzi, hogy "hamarosan, mostanában" várható a vajúdás megindulása, azaz akár 2 hét, egy nap intervallumban.
Az esetlegesen tapasztalható hasmenés, hányinger alig 1-2 nappal előzi meg a rendszeres, hatékony kontrakciók jelentkezését.  A szervezet "takarít": minden felesleges dologtól megszabadul a nagy munka előtt.
Egyeseknél tapasztalható "fészekrakás": rendrakási, pakolási késztetés, ami a nagy esemény előszobája: akár a szülés előtti héten folyamatosan, vagy csak aznap is jelentkezhet.
Az erősödő derékfájás, combba, lágyékba sugárzó bizsergés, fájdalom is előjel lehet.

Igen konkrét jele a meginduló vajúdásnak a burokrepedés. Az esetek döntő többségében egy napon belül megindulnak a hatékony méhösszehúzódások.
Sok nő pedig egyszerűen tudja, hogy "ez az", "ez valami más", "most valami elkezdődött", "ez valami különleges".

A jelek tapasztalása azonban csak a vajúdás kezdetére figyelmeztet. A baba kibújásáig még általában több óra, esetleg nap is eltelik.
Így pánikolni, kapkodni nem, testben, lélekben készülődni viszont érdemes!

A haskeményedésről

Várandóssága során általában minden nő találkozik a haskeményedés jelenségével. Mi ez, mi váltja ki és kell-e tartani tőle valójában?

A haskeményedést a méh izomzatának összehúzódása okozza. A méh a kismedencében helyezkedik el, a várandósság elején körte nagyságú szerv. Fő felépítője simaizom-szövet, melynek sejtjeit az idegrendszer vegetatív részéből származó rostok irányítják - így akaratlagosan nem működtethetőek.

A méh a várandósság egész ideje alatt végez összehúzódásokat, azaz kontrakciókat. A várandósok általában a magzatmozgás észlelésétől, illetve a középidőtől érzékelik ezeket. Ilyenkor a has részben vagy egészben megkeményedik, golyó formájúvá válik, megfeszül. Kellemetlen feszülés, húzódás kísérheti a jelenséget, mely a legtöbb esetben fizikai megterhelés (séta, aktívabb mozgás, emelés, egész napos talponállás, stb.) jelentkezik.
A szakemberek véleménye eltérő annak tekintetében, hogy mennyire veszélyes ez a korai "fájástevékenység". A legtöbb esetben a méh összehúzódásai nem okoznak panaszt az esetleges kellemetlen érzésen kívül. Jelnek tekintendők: a szervezet így jelzi a várandós számára, hogy több pihenésre, nyugalomra van szüksége, hiszen "más állapot"-ban van - nem bír annyit, mint várandóssága előtt. Egyes esetekben azonban a kontrakciók a méhszáj nyílását, a méhnyak rövidülését idézhetik elő. Ez némely szakvélemény szerint - bizonyos határokon belül, amennyiben más panasz nem észlelhető - még nem ad okot aggodalomra. A méhszáj 36. hétnél korábbi nyílása gyakrabban megfigyelhető többedszer várandósoknál, akik már gyermeket nevelnek, így esetleg a méhkeményedések, mint figyelmeztető jelek ellenére sem tudnak eleget pihenni: kisgyermekük után futnak, emelik, stb. Ha a méhszáj nyílik, de más panaszt a méhkeményedés nem okoz, általában a több pihenő, rendzseres orvosi ellenőrzés, az emellett történő magnézium-bevitel, s esetleg méhizom-lazító olajjal történő hasmasszázs segíthet a várandósság teljes idejű kihordásában.

Ugyanis az esetek kis részében a méhkeményedést okozó összehúzódások olyan hatékonyak, hogy a méhszáj nyílása koraszüléshez vezethet.
Érdemes tehát a méhkeményedésekre odafigyelni, jelentkezésükkör kis lazítást tartani, megváltoztatni a testhelyzetet, a tevékenységet. Amennyiben a haskeményedés nem fájdalmas, s a helyzetváltoztatásra enyhül vagy megszűnik, s mindeközben esetleg rendszeres, de intenzitásukban nem erősödő, rendszertelen időtartamú összehúzódások kísérik, majd lecsengenek: normál méhtevékenységet feltételezhetünk. Általában langyos, meleg zuhany, illetve fürdő enyhíti ezeket a tüneteket. A várandósság végéhez közeledve ilyenkor "jóslófájásokról" is beszélhetünk. Ha a kontrakciók rendszeressé válnak, s hosszuk és intenzitásuk nő, mintázatuk állandó, meleg víz hatására erejük fokozódik, fájdalom, esetleg vérzés kíséri őket: ilyenkor a korai vajúdás jeleit tapasztaljuk. Ebben az esetben jó, ha felkészülünk a szülésre.