Természetes szülés császár után

VBAC - Vaginal Birth After Cesarean

Ma Magyarországon átlagosan a szülések 30%-a császármetszéssel ér véget.

(Kórházanként részletezett 2010-es adatok itt.)

Ez azt jelenti, hogy majdnem minden 3. kisbaba műtéti úton jön világra, egyben majd minden 3. szülő nőt érint a császár utáni hüvelyi szülés lehetősége.

Sok elbizonytalanító, egymásnak ellentmondó információ érhető el a császármetszés utáni hüvelyi szüléssel kapcsolatban. 

A császármetszés nagy hasi műtét, mely az anya számára több orvosi kockázattal jár, mint a hüvelyi szülés. Az ismételt császármetszés következtében a kutatások szerint a császármetszéssel járó anyai kockázatok és a szövődmények előfordulási aránya fokozódik. Nő a következő várandósságok alatti komplikációk esélye is. Hazánkban igazán ritka, hogy két császármetszés után hüvelyi úton születik a következő kisbaba.

A császármetszés utáni hüvelyi szülés legnagyobb kockázata a méhrepedés. A korábbi műtéti heg szétválása a várandósság vagy a vajúdás, szülés közben azonban nem gyakori. Kisebb az esélye, ha a korábbi császármetszés során a méhen vízszintesen ejtettek vágást, alacsonyan (a méhnyak magasságában), s kétrétegű varrási technikával öltötték össze.
Tovább csökkenthető a hegszétválás valószínűsége, ha a császármetszés utáni vajúdás spontán kezdődik. Ilyenkor a méhrepedés előfordulása a kutatások alapján kevesebb, mint 1%. Azonban ha a császármetszés utáni hüvelyi szülés indított, a méhrepedés aránya 28-szor magasabb. Érdemes tehát a császármetszés után spontán induló szülést és vajúdást választani.

Ina May Gaskin 1970 és 2000 között vezetett 2028 otthonszüléséből 5,4%-ot tett ki a hüvelyi szülés császármetszés után. 108 esetből 106 volt sikeres, otthonszülési körülmények között.  A másik két asszonyt kórházba szállították a vajúdás alatt, hegszétválás gyanúja miatt. Császármetszéssel világra hozták kisbabájukat, s egyiküknek sem volt méhrepedése.
Egy másik kutatás rámutatott, hogy az ismételt császármetszés az anya számára kockázatosabb, mint a VBAC. A kisbabák számára mindkét mód ugyanolyan biztonságot jelentett. A császármetszés után hüvelyi szüléssel próbálkozó nők 80%-a sikerrel járt e mintában.

Már hazánkban is működik VBAC-re vágyó, felkészítő kiscsoport császármetszés után várandós anyáknak. Egyre több példa mutatja, hogy a császármetszés utáni hüvelyi szülés nem lehetetlen, sőt. Érdemes a várandósgondozás során orvosunkkal konzultálni, a  szülés során pedig kerülni a vajúdásindítást- és gyorsítást.

"Mikorra vagy kiírva?" II.

A születési dátum kiszámítása az első várandósságnál sem egyszerű - ahogy azt a korábbi bejegyzésben olvashatod.
Még bizonytalanabb azonban a második vagy többedik kisbaba születési ideje. Sok esetben az édesanya havi vérzése nem tért vissza, vagy ciklusa rendszertelen a fogantatás időpontjában. Különösen így van ez, ha az anyuka még szoptat. Ilyenkor a jelentkező rosszullétek, fokozott fáradtság, mellfeszülés hívhatják fel a figyelmet az újbóli gyermekáldásra. Az is előfordul, hogy a nagyobb gyermek a kistestvér fogantatása után elutasítja az mellett, a tej megváltozott összetétele, íze miatt nem hajlandó tovább szopni.
Ezekben az esetekben az édesanyák általában a 6-8. terhességi héten jelentkeznek a nőgyógyásznál, mivel a tünetek ekkorra érezhetőek. Az orvosok a kis embrió ultrahangos méretei alapján becsülik meg a várandósság korát, s ez alapján számítják ki a várható születési dátumot.

Fontos tudni azonban, hogy a zigóta fejlődése csak körülbelül a 7. hétig azonos minden gyermek esetében - utána már jelentkeznek az egyéni eltérések. Így a kisbaba méretei alapján becsült születési idő csak irányadónak tekinthető.

"Mikorra vagy kiírva?"

Talán ez az a mondat, amit a várandósság során a legtöbbet hall a kismama. A szülés várható időpontja mindenkit érdekel!

Elterjedt felfogás, hogy a várandósság 40 hetes, s a szülés időpontját korongnaptár segítségével, az utolsó menstruációhoz viszonyítva határozzák meg.
Valójában azonban az utolsó menstruáció elmaradásakor, szabályos ciklus esetén az embrió már 2 hetes. Egyes kutatások alapján pedig arra lehet következtetni, hogy az emberi várandósság ideje növekszik: manapság kicsivel több, mint 40 hét - amit a XIX. század elején határoztak meg.

A normál terminus - azaz a szülés várható időpontja - tehát tág határok között mozog.
Általános felfogás, hogy a 38. hét betöltése előtt koraszülésről, a 41. hét betöltése után pedig túlhordásról beszélünk. Éppen ezért sok kórház protokollja előbbinél a kötelező gátmetszést, utóbbinál pedig a szülés megindítását írja elő.

Természetes, ha a szülés a kiírt dátumtól plusz-mínusz 10 nap, ill 2 hét eltéréssel történik meg.
A terminus elmúltával terminustúllépésről beszélünk, ami a kevésbé medikalizált szülészeti gyakorlatban mindennapos. A valódi túlhordás, mely a méhlepény elöregedésével jár, s a babát veszélyezteti valójában ritka jelenség.

A kisbabák tudják, mikor kell megszületniük. Nem ritka, hogy "koraszüléssel" jön világra teljesen érett, egészséges, jó súlyú gyermek, vagy hogy születésével a baba megvárja a ház felújításának végét, apa hazaérkezését, anya vizsgáit, stb.
Bízz a babádban és megérzéseidben, közös, jó együttműködésetekben!

Érdekesség, hogy a csecsemők mindössze 3-7%-a születik meg a kiszámított napon. A szülés elkezdődésének okát pedig eddig még nem sikerült teljes mértékben feltárni; az anya és a gyermek testi-lelki folyamatainak összehangolt játéka indítja be a szülést.