Sok várandós nő tapasztalja, hogy már a szülés előtt is ürül a melléből tej. Ez a későbbiekben nem garantálja azonban a szoptatás sikerét, így azoknak sem kell nyugtalankodniuk, akik ezt nem észlelik.
Az újszülött és az édesanya számára is az a legjobb, ha a csecsemő rögtön a világrajövetele után, még magzatmázasan az édesanya hasára, mellkasára kerül. Itt érzi az anyukája ismerős szívdobogását, s megismeri illatát. A mellbimbó sötét színe és jellegzetes szaga a kisbaba veleszületett szopási reflexét erősíti. Sok újszülött képes az anyamellet megtalálni, de egyeseknek kis segítség szükséges. Az ekkor ürülő előtej, azaz kolosztrum zsírdús, tápanyagban gazdag táplálék. Színe általában éppen ezért sárgás, vagy sűrű fehér. Minden cseppje értékes a csecsemő számára, mivel magas koncentrációban tartalmazza a szükséges tápanyagokat. Kis mennyiségével is jóllakik a tágulékony, ám icipici gyomorral rendelkező újszülött.
Az újszülött sokszor édesanyja mellén nézelődni kezd. Az anyuka szemének és mellének távolsága éppen az a táv (25-30 cm), amiben a világrajövetelét követően a legtöbb kisbaba éles képet lát. A nagy munkába belefáradva el is bóbiskolhat anyukája mellén.
Helyes, ha a csecsemőt minél gyakrabban mellre tesszük. Érdemes minden alkalommal, amikor újszülöttünk fent van és sír megkínálni az anyatejjel. Sokszor korrigálni kell a szopási technikán, s az anyának is ki kell tapasztalnia, melyik tartás, testhelyzet esik neki jól. Az első napok a próbálkozásról és összeszokásról szólnak.
A tejbelövellés a szülés utáni 2-4. napon következik be. Ekkor a mellek hirtelen megnőnek, megkeményednek, a tejcsatornák tejjel telítődnek. Ilyenkor is érdemes gyakran szoptatni, mivel ez a tejcsatornák kiürülését segíti, s a tejtermelés fenntartására ösztönzi a szervezetet.
A tejtermelés a kereslet-kínálat elve szerint működik. Minél többet szopik egy csecsemő, annál több tej termelődik az anyai szervezetben. A természet így gondoskodik az utód ellátásáról. A folyamatot az igény szerinti mellretétel és szoptatás támogatja.
A csecsemők igénye eltérő. Figyeljünk a kisbabánk jelzéseire, szánjunk időt a szoptatásra! Nem rontjuk el, ha minden sírásnál a cicivel kínáljuk, csupán esélyt adunk neki, hogy kielégítse szükségletét. Az aluszékony vagy kisebb súllyal született újszülötteket 2-3 óránként masszírozással, simogatással keltegessük, s kínáljuk meg anyatejjel!
A szoptatás nem csak a csecsemő, hanem az édesanya egészsége szempontjából is nagyon fontos. A szoptatós anyáknál kisebb az előfordulási aránya a későbbiekben a csontritkulásnak, vérszegénységnek, petefészek-, méh- és emlőráknak. A kisbabáknál pedig csökkenti az allergia, a középfülgyulladás, valamint az emésztéssel kapcsolatos megbetegedések kialakulásának esélyét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése