Tehát az elterjedt 3 óránkénti szoptatási időt nem várja ki, akár fél-egy órával az előző szoptatás után is megszoptatja a kisbabát, ha az kéri. Nem a naponta előírt szoptatások számához (naponta általában 8x), s nem a javasolt szoptatási mennyiséghez (életkoronként változó, milliliterben vagy grammban adják meg) igazodik. Az igény szerinti szoptatás az éjszakai gondoskodás része is, így nem kompatibilis az olyan elterjedt nézetekkel, mint pl. a csecsemőknek X hónapos, ill. Y kg-os korukban már át kell aludniuk az éjszakát.
Az újszülött, s a kisgyermek is kb. egy éves koráig nem tud különbséget tenni az anya és saját teste között. Nem érzi, érti még énhatárait. Gondolj csak bele: Magzati korában a tápanyagellátása a köldökzsinóron keresztül folyamatos, állandó volt. Éhséget nem érzett. Megszületett egy különleges, ám idegen világba, minden megváltozott körülötte. A legmegnyugtatóbb számára az édesanya közelsége, mert az anyai szív dobogását, az anya illatát, bélmozgásainak hangjait ismeri már.
A szopás képessége ösztönös, a legtöbb újszülött keresi a mellbimbót.
.jpg)
A csecsemő gyakori mellre tétele a szülés utáni napokban csökkenti a besárgulás esélyét, elősegíti és fenntartja a tejtermelést, s nem utolsó sorban megnyugtatja a kicsit. Az anyatej, különösen az előtej (kolosztrum) a gyermek bélrendszerébe megfelelő bacilusokat juttatva segíti az immunrendszer működését.
A szoptatás a kereslet-kínálat elve szerint működik.
Minél többet van mellen egy csecsemő, minél többet szopik, annál több tej termelődik. Az anyai szervezet a szopizást tejtermelés-serkentő ingernek értelmezi, s több tejet termel, hogy az utód ne maradjon éhes.
Nem helyes tehát a cumi használata, mivel annak szopása a gyermekben anélkül vált ki elégedettség-érzetet, hogy a gyermek élelemhez, az anyai szervezet pedig tejtermelés-serkentő stimulációhoz jutna. Sok kisgyermek azért szorul tápszer-kiegészítésre, mert a cumizás által elnyomott éhségérzet csak akkor jut az anya tudomására, amikor már nincs a gyermek számára elegendő mennyiségű tej.
Az éjszakai szoptatás során emelkedik az anya vérében a prolaktin nevű hormon koncentrációja. Ez a hormon tejtermelést-serkentő, így az éjszakai szoptatásnak fontos szerepe van a tejmennyiség fenntartásában és növelésében. A prolaktin ezen kívül felelős a női nemi ciklus szabályozásáért - megfigyelhető, hogy az igény szerint, éjszaka is szoptató anyák menstruációja a szülés után később tér vissza. A hormon álmosító, nyugtató hatása is ismeretes - ennek köszönhető, hogy a szoptató anyák sokszor a csecsemővel együtt álomba szenderülnek.
A kisgyermek igényei egyediek, hiszen minden kisgyermek más. Normál időre, átlagos súllyal és egészségesen született újszülött esetében nem kell a gyermeket szoptatás előtt és után mérni. A csecsemő nem feltétlenül éhes ugyanannyira minden alkalommal, amikor enni kér - ahogyan a mi étvágyunkat is rengeteg minden befolyásolja, így az a nap folyamán változik.
Az egészséges újszülött éhségét sírással jelzi, s egy idő után az éhségérzethez sajátos sírás-hang is társulhat.
Az igény szerint szoptatott csecsemő hamarosan kialakít egy szoptatási rendet, ami persze növekedése során időről időre változik. Növekedési ugrásnál, illetve a mozgásfejlődés egyes fázisaiban jelentősen megnőhet a szoptatások száma. A gyermek így készteti az anyai szervezetet több tej termelésére, hogy az a kicsi megnövekedett igényét ki tudja elégíteni.
A szoptatás azonban nem egyszerűen a gyermek táplálása. Az anya-gyermek kapcsolat fontos eleme, mely az anya részéről sok odaadást, önfeláldozást, figyelmet igényel.
A szülővel, világgal való kommunikációt tanulja a gyermek, s önképét is alakítja az első években. Fontos, hogy éhségérzetére az anyától milyen reakciót kap, milyen érzésekkel fordul az anya gyermeke felé. A szoptatások során kiemelt jelentősége van az intimitás, bizalom kialakításának.
Az anyai figyelem, odaadás idővel megtérül!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése