Máig hagyománya van a generációkon keresztül öröklődő keresztneveknek, így a lányok anyukájuk, a fiúk apukájuk nevét kaphatják. Sok konzervatívnak tűnő név marad így "forgalomban": ilyen például a Péter, Gergő, László, Tamás, Zoltán, István, János a lányoknál pedig a Mária, Erzsébet, Katalin, Ilona, Anna, Nóra, Viktória, Zsófia, Eszter.
.jpg)
Viszonylag új, ám egyre népszerűbb szokás a gyermeknek két utónevet adni. Így a szülőknek lehetőségük van a családban öröklődő hagyományos mellé egy modernebb, eredetibb hangzásút is választani.
Pár éve elterjedőben vannak hazánkban az ősmagyar eredetű utónevek, például a Levente, Zsombor, Botond, Zalán, Csongor, Bendegúz, Zétény és Boglárka, Bíborka, Csenge, Emese, Kincső, Zselyke.
A legtöbb nő már kislányként ábrándozik a gyermekének adható nevekről, s később, felnőttként már a férfiaknak is van kedvencük. Sokat számít a családban való előforduláson kívül, hogy az adott névvel milyen személyiségű embereket ismerünk. Másik fontos szempont, hogy a keresztnév a vezetéknévhez passzoljon: dallamos, ne túl hosszú, s ne túl rövid legyen. Sok család a vallása alapján választ hagyományos, keresztény eredetű utónevet. Ilyen például a János, József, Péter, Márk, Benedek és a lányoknál a Mária, Sára, Anna.
Egyes esetekben a várandósság során olyan nevek is felvetődnek, majd lesznek "befutók", amikre korábban sem az édesanya, sem az édesapa nem gondolt - ilyenkor igaz lehet, hogy a pocaklakó önálló egyéniség, s ő választ.
A leggyakoribb utónevek statisztikájához kattints ide.
A gyermek nevét egyes kórházakban rögtön világrajövetele után be kell diktálni, majd a születési dátummal együtt a gyermek karszalagrája kerül. Máshol a névválasztásra a szülő nőnek a kórházból való távozásig van lehetősége, s az anyakönyvezőnek kell megadnia.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése