A BÁBÁK - régen és most

A bábák rendkívül fontos szerepet töltöttek be évszázadokon át, s jelenlétük –
nevesítve, vagy sem – majdnem minden társadalomban megfigyelhető.


Tevékenységük a magyar népi gyakorlatban is jelentős volt. Általában már többgyermekes asszonyok, öregasszonyok, de vénlányok, özvegyek, sőt kiöregedett prostituáltak is betölthették a faluközösségben ezt a szerepet. 
A bábák először csak a saját és mások szülésénél szerzett tapasztalataikat használták fel tevékenységük során. A képzésük és a bábai mesterség szabályozása is az 1770-es évekhez köthető.


A várandós nőket a várandósság alatt meglátogatták, de a vajúdás nagy részén nem voltak jelen, általában a már előrehaladott szülésekhez értek ki. Feladatuk volt a vajúdó masszírozása, valamint a gátvédelem. A bába gyakran a gyermekágy alatt az egész családról gondoskodott, főzött, mosott, és takarított is.

A szülést segítői feladatokon túl a bába több más, a nemiséghez, a várandós- és szülő nőhöz és gyermekéhez kapcsolódó tevékenységet is folytatott. Szerepe volt a szexuális felvilágosítás, a szüzességi vizsgálatok elvégzése házasság előtt, a terhesség megállapítása. A törvényi tiltás ellenére egyesek végeztek magzatelhajtást is.

Ma Magyarországon hagyományos bába hivatalosan nem működhet. A bábai szerepkört papíron megosztották a várandósgondozást végző védőnő, s a szülésnél jelen lévő szülésznő között. Egyes szülésznők magukat bábának nevezik, s ellátják a bába testet-lelket gondozó feladatait. Mások nem végeznek masszírozást, csak az egészségügyi teendőket - ilyen esetben a bábai teendők egy részét végezheti a dúla is.
A hagyományos bábai szerephez közelebb áll az otthonszülések során tevékenykedő nők gyakorlata. Ők általában végigkísérik a várandósságot és a szülést, s a gyermekágy során is kapcsolatban maradnak a családdal.

Külföldön a bábaság intézményesített. Több hivatalos formája az eltérő képzettségi szintből és a kórházaktól való függetlenség eltérő mértékéből adódik.